Érgyógyászati/Belgyógyászati szakrendelés

    Érgyógyászati szakvizsgálat során a belgyógyász-érgyógyász szakorvos előzetesen kikérdezi a beteget jelen panaszairól, azok kialakulásának körüményeiről, a panaszok elhelyezkedéséről, súlyossági fokozatairól, kiváltó és enyhítő tényezőiről, stb. Ugyanakkor röviden tudakozódik esetleges krónikus társbetegségekről, a beteg életmódjáról, étrendi-, illetve gyógyszeres kezeléseiről, előzetes műtétekről, valamint a családban előforduló szív-érrendszeri bántalmakról egyaránt. Jó, ha a beteg magával hozza korábbi orvosi leleteit, ez nagymértékben megkönnyíti a vizsgálóorvos tájékozódását. Ezt követően a beteg alsóneműre vetkőzik az orvos pedig először fekvő-, majd álló helyzetben megvizsgálja őt tájékonként, különös hangsúlyt fektetve az artériás, vénás és limfás rendszer különböző szakaszainak a részletes vizsgálatára. Az artériás rendszer alapvető klinikai vizsgálómódszerei a megtekintés, a pulzusok tapintásai, valamint az erek hallgatózása. Megtekintéssel észlelhetők az esetleges bőrelváltozások, izomsorvadások, a szőrzet csökkenése, körömgombásodás, vérellátási zavarok miatti sebek (fekéy, üszkösödés). Esetleg kézháttal tapinthatjuk a hőmérsékletkülönbségeket. A pulzusok különböző szinteken, fekvő helyzetben tapinthatóak, a fejtől egészen a lábakig. Általában elmondható, hogy jelentős érszűkület, vagy érelzáródás esetén, az elváltozás helyétől függően bizonyos szinteken a pulzus alig-, vagy egyáltalán nem tapintható. A jelentős szűkületek fölött sztetoszkóp segítségével zörej hallható. Ismertek különböző provokációs tesztek is, melyek elvégzésével egy-egy érszakasz, vagy egy-egy végtag vérellátása vizsgálható. A vénás rendszer álló helyzetben a gravitáció hatására feltelik, ezért a visszértágulatokat állva jobban észleljük. E célból egy kis emelvényt használunk, melyre a beteg kétlábbal feláll, karfájába fogózkodik és különböző irányokba elfordul. Természetesen, ezt követően a beteg lefekszik a vizsgálóágyra a további vizsgálatok céljából. A megtekintés kiterjed a trófikus zavarokra (sötét elszíneződés, hámhiány, stb), bőr festenyzettségre, visszértágulatokra, duzzanatra, lábszárfekélyre, stb. Jó, ha rutinszerűen a vizsgálóorvos a pulzust is megtapintja, az esetleg társuló érszűkület kizárása céljából. A beteg limfás rendszer jellegzetes tünete a végtagduzzanat, beleértve a lábfej, kézfej illetve az ujjak kolbászzerű duzzanatát (orvosi kifejezéssel ödéma), ezeken a szinteken a bőr felcsípése nehezített (pozitív Stemmer jel). A limfás beteg vizsgálata fekve történik.
    A fentebb röviden leírt klinikai vizsgálat alapján a szakorvos dönteni tud, hogy milyen további műszeres vizsgálómódszerekre van szüksége a diagnózis és súlyossági fokozatok felállítása érdekében. A leggyakrabban használt műszeres vizsgálatok a hordozható Doppler és színes Doppler ultrahang (Duplex) készülékekkel történik.

Lábduzzanat (ödéma) mélyvénás trombózisban