Kapillaroszkópia
Mikroszkópos nem invazív vizsgálat, a körömágy szintjén látható áttetsző hajszálerek (kapillárisok) tanulmányozására. A nagyítás segítségével lehetőség nyílik a kapillárisok elváltozásainak, a perifériás microangiopathia diagnosztizálására (vérkeringési betegségek, metabolikus betegségek), valamint legfőképpen szisztémás reumatológiai megbetegedések diagnosztizázlására bizonyos kapilláris „modell” jelenléte esetén. (pl Sclerodermia)
A vizsgálat elvégezhető oftalmoszkóp segítségével, optikai mikroszkóp segítségével, sztereomikroszkóp vagy pedig videomikroszkóp segítségével (klinikai tanulmányok, kutatás céljából). A körömágy kapillárisait vizsgálják, emiatt a betegnek nem szabad körömlakkot vagy műkörmöt viselnie a vizsgálat alkalmával.
A kapillaroszkópia információt nyújt a kapillárisok morfológiájáról- sűrűség, artériás és vénás rész eltérései, átmérők, a kapilláris hálózat elhelyezkedése, megakapillárisok, bevérzések, stb.-, valamint kisebb mértékben a vérkeringés funkcionális paramétereiről: sebesség, sztázis, sludge (főleg a videokapillaroszkópia esetében).
A kapillaroszkópia javallatai:
• Raynaud szindróma;
• Újjbegy fekélyek (Sclerodermia, Bürger-kór);
• Megvastagodott bőr (Sclerodermia, eozinofil fasciitis, morphea);
• kollagén betegségek (Sclerodermia, dermatopolimiozitis, reumatoid poliarthritis, szisztémás lupus eritematodes, antifoszfolipid szindróma);
• Diabetes mellitus (cukorbetegség)
A szisztémás kollagén betegségekben gyakoriak a perifériás vérkeringési zavarok, mint az acrocianózis, Raynaud jelenség, erithermalgia, livedo reticularis, ezért különös jelentőségű a kapillaroszkópia ezekben e megbetegedésekben. Gyakran a Raynaud jelenség más rheumás vagy egyéb szisztémás betegségek velejárója, társjelensége, máskor viszont csak önmagában létezik. Ezekben a kollagén betegségekben szinte törvényszerű a kapillárisok morfológiai elváltozása, úgynevezett kapilláris „modellek” jellemzőek az egyes betegségekre.
