Értorna rehabilitáció

Az alsó végtagi perifériás érbetegeknél, a claudicatio intermittens (járáskor jelentkező fájdalom) stádiumában, a felügyelt járásgyakorlatok rendkivül hatékonynak bizonyultak a beteg életminőségének javítása terén, fokozatosan növelve a fájdalommentes járástávolságot. Az optimális eredmény elérése érdekében, a gyakorlatok heti 3 alkalommal, egyenként 30-60 perces ülések formájában, 6 hetes ciklusban, orvosi felügyelet alatt végzendők. Az ülések alatt a beteg egy járópadlón jár, ameddig megjelenik a fájdalom, ekkor megpihen, és a fájdalom megszünte után újrakezdi a járást. Egy ülés alkalmával legalább 30 perc effektív járási időt szükséges elérni. A tünetek javulásának függvényében növelhető a járópadló sebessége és dőlésszöge, abból a célból, hogy minden gyakorlat alkalmával jelentkezzék az enyhe claudicatio.
Bizonyos betegségek ellenjavallják a járásgyakorlatok végzését, ezek közé tartozik a súlyos koszorúérbetegség (instabil angina, myocardiális infarktus a közelmúltban), nem kontrollált szívritmuszavarok, közepes/súlyos szívelégtelenség, hipertrofiás cardiomyopathia, súlyos aorta stenosis, nem kontrollált magas vérnyomás, krónikus tüdőbetegségek (BPOC, súlyos tüdő asztma, pulmonális hypertonia), heveny mély vénás trombózis, fogyatékot okozó ideggyógyászati megbetegedések, csont-izom megbetegedések, súlyos vérszegénység, súlyos máj-, illetve veseelégtelenség.
A járásgyakorlatok kockázatai, illetve szövődményei közül kiemelendők: a túlzott vérnyomás emelkedés, szívritmus zavarok, stabil angina pectoris (szív eredetű mellkasi fájdalom) súlyosbodása, légszomj, fejfájás, vércukorszint esés nem megfelelően beállított cukorbetegség esetén, valamint izomfájdalom, fáradtság. A kivételesen ritka szövődmények közé tartozik a szívmegállás (szív-stopp). Bármilyen rendellenesség észlelésekor rögtön tájekoztassa felügyelő orvosát.