Vénás lábszárfekélyek kompressziós kezelése

A lábszárfekély (Ulcus cruris) a visszér betegségek végstádiuma, amikor már több mint hat hete fennálló körülírt bőrhiány észlelhető általában a bel-, vagy külboka területén. A lábszárfekély kialakulásának hátterében mintegy 70 %-ban vénás (visszeres) keringési zavar áll. A sebek leggyakrabban a legrosszabb vérellátottságú, nagy nyomásnak kitett bokakörnyéki területeken jelennek meg, rossz gyógyhajlamot mutatnak, méretük fokozatosan növekszik. A fekélyek igen változó méretűek, alakúak lehetnek, a vizenyő miatt általában nedvezőek.

Nemcsak a seb begyógyítása nehéz és hosszadalmas feladat, hanem a kiújulás megelőzése is legalább olyan nagy kihívás az orvosnak, betegnek egyaránt. Fontos a kiváltó ok, a vénás keringési elégtelenség megfelelő kezelése, valamint a helyi kezelés és a kompressziós kötések alkalmazása.

Helyesen alkalmazott kompresszió nélkül tartós, jelentős javulás nem várható.

A kompresszió hatása kettős:

• egyrészt csökkenti a vénás túlnyomást (hipertenziót) és a duzzanatot

• másrészt növeli a mélyvénákban az áramlási sebességet, ezáltal javítva a mikrokeringést és az áramlási helyzetet is, növelve a szövetek oxigén ellátását.

Fontos a helyes kompresszió kiválasztása is. A kompressziós kezelést minden esetben pólyával kezdjük, és az oedema kiürülése, illetve a fekély gyógyulása esetében váltunk kompressziós harisnyára. Az ujjak tövétől, a bokák és a sarok fedésével, folyamatos, egymást átfedő pólyamenetekkel fáslizzuk a beteg lábát. A nyomásgrádiens a bokáktól felfelé, a comb felé fokozatosan csökken. A pólyát helyettesíthetjük rugalmas harisnyával, de a két kompresszió között különbség van. Míg a pólyát rendszerint több rétegben helyezzük föl és minden menetét külön meghúzzuk, a harisnyát bármilyen nehezen sikerül is felvenni, csak egy réteget alkalmazunk, és ha kitágult, vagy a beteg lefogyott, oedemája csökkent, a hatás megszűnik. Ezért az aktív kezelés idõszakában, így lábszárfekély gyógyítása alkalmával is inkább a pólyát alkalmazzuk. Harisnyát javaslunk viszont a fekély gyógyulását követően. A rugalmas harisnyák előnye, hogy a betegek általában kényelmesebbnek ítélik viseletüket és saját maguk is felhúzzák. Intézetünkben a kompressziós harisnyák méret szerint kiválaszthatók és felpróbálhatók.

A helyi sebkezelés mindig a seb állapotától függ.

• Nagyobb mennyiségű nekrótikus szövet jelenléte esetén mindig elsőrendű annak eltávolítása. A száraz, nekrótikus pörkkel fedett sebet hidratáló, magas víztartalmú hidrogél tartalmú kötszerekkel kell kezelni, hiszen a nedves sebkörnyezet lehetővé teszi a sejtek optimális migrációját, proliferációját, differenciálódását és az angiogenezist.

• Fertőzött, erősen váladékozó, bűzös sebek esetén váladék és szagmegkötő képességű kötszerek, valamint az ezüstiont tartalmazó lapok, illetve antiszeptikum (betadin) alkalmazása javasolt. Ezeket másodlagos kötszerként fedjük steril gézlappal vagy egyéb nedvszívó párnával, majd pólyával rögzítjük.

• A sebgyógyulás exszudációs fázisában a kötszert a képződő váladék mennyisége alapján választjuk meg.

• A granulációs szakban igen fontos óvatosan bánni a sérülékeny szövettel, kerülve a mechanikus és kémiai irritációt (nem törölgetjük gézlappal és nem kezeljük antiszeptikus kenőcsökkel, porokkal).

• A hámosodás szakát a sérülékeny, vékony, frissen képződött hám jellemzi. Ezt a folyamatot elősegíti a nedves környezet, ha nem szárad ki a seb, és ha nem ragad bele a kötszer.

A kompressziós kötést a sebgyógyulás minden fázisában, sőt a fekély gyógyulását követően is alkalmazni kell.

Központunkban a vénás lábszárfekélyek komplex kezelését biztosítjuk, különös hangsúlyt fektetve a javasoltak alapján a megfelelő kompresszió alkalmazására, a fekely gyógyulása, és kiújulásának megakadályozása érdekében.